Mostanság, így szilveszter előtt, nagy divat lett a jóslás. Egyik-másik újságban lehet olvasni a különféle horoszkópokat és előrejelzéseket az új évre. Eddig még nem említettem, de Dr. Lelkes Lágyó is e egzakt tudományág jeles képviselője. Mesterségét a tehetséges és tévedhetetlen tenyérjós Nagy Ficó szláv istentől és a szlovák egészségbiztosító jelenlegi elnökétől tanulta. Csak azért nem lépett erre pályára, mert látta a saját jövőjét és egy idő után cseppet unalmassá vált számára, hogy minden lépését előre látja. Ezt úgy lehetne elmondani, hogy pl. azért nem ült le tévézni, mert már jóval előtte látta a filmet, azt amely még ki sem jött a moziban és azt is, amelyet még le sem forgattak, de nemcsak ezt, hanem ő előre látta, hogy nem fog leülni a tévé elé, és pont azért mert már látta a filmeket, de ha mélyebben belegondolok, akkor ő már azt is látta, hogy ő azt fogja látni, hogy ő ezen fog gondolkodni. A jóslás többnyire nagyon kifárasztotta. De nem is emiatt a prózai okok miatt, hanem mert míg egyesek csontokból, állatok belső részeiből, vagy egy óvódásoknak készült képes olvasókönyvből (mint pl. a szlovák egészségbiztosító jelenlegi elnöke) jósolnak, addig Dr. Lelkes Lágyó sörhabból. Nála az a sajátságos eset lép fel, hogy a jósoláshoz szükséges transzállapot előidézésére muszáj legalább 10 korsó sert legurítania. De sajnos még ekkor sem garantált a jóslás tisztasága és a beszéd érthetősége. Ezt úgy szokta orvosolni, hogy magnószalagra rögzíti a transzállapotban mondott mondatait és másnap elemzi őket.
Szóval miután biztosítottuk a transzállapot eléréséhez szükséges felszerelést, felkerestük Dr. Lelkes Lágyót, hogy jósoljon nekünk is valamit az új évre. Miután feltettük neki kérdéseinket, magára hagytuk a doktor urat dolgozni és csak másnap mentünk el hozzá, hogy meghallgassuk a jóslatát. Amikor ajtót nyitott nem nézett ki valami rózsásan. Gondoltuk, hogy biztos a rossz és borúlátó látomások és a reménytvesztett jövőkép miatt, de mint később kiderült csak a transzállapot utózengései.
De nem is húzom tovább az időt, biztos kíváncsiak vagytok, hogy milyen jövőt jósol nekünk a doktor úr. Szóval kedvesen megkértük, hogy fedje fel előttünk a látomásait:
Doktor úr, na mi jót látott?
- Hát, Tibikém. Sajnos magnószalagra vettem a történéseket, nem videóra. De az asszony mondta, hogy belőle már kettőt láttam, pedig az egy is már túl sok.
Gondolok én itt a jövőre, mármint hogy milyen jövőt tetszik nekünk jósolni?
- Hát azt megmondom én! Ugyan nem kis erőmbe telt megfejteni a tegnap este mondottakat, de aztán végre sikerült. Majd odaadhatom a kazettát emlékbe, hogyha unatkoznál akkor meghallgathatod. Az első két órában elég jó kis nóták vannak rajta. Aztán egy csöndes csobogó vízesés fütyszóval kísérve, amelyet még most sem sikerült megfejtenem, de mintha az asszony öntözné a virágokat.
De doktor úr, és a jövő?
- Türelem, Tibikém, türelem. Előbb-utóbb oda is eljutunk.... Meg kell értened, hogy nekem is nem kevés időmbe és szenvedésbe telt, amíg sikerült eljutnom a transzállapotba. De aztán sikerült! Tegnap például tisztán láttam, hogy ma te engemet fel fogsz keresni. És nem is tévedtem sokat! ... Ne, ne, ne... Ne mondj semmit! Tudom, hogy mit akarsz kérdezni. Hogy milyen lesz a következő év... Na ugye. És te még kételkedtél bennem. ... De sajnos csalódást kell, hogy okozzak neked. Azt hiszem sokmindent lebecsültem. Például azt, hogy mennyi sört bírok meginni. A tegnapesti transzállapot csak arra volt elég, hogy előre lássam a mai napot. És hidd el fiam, nem volt egy leányálom, amit láttam. Most már tudom, hogy helyes volt a jóslatom. Ha nem lennének euróablakok a házban, akkor nem is tudnám kibírni a fejfájást. Már én sem vagyok a régi. Ahhoz, hogy lássam mit hoz a 2009-es év, több sört kellett volna meginnom. Sajnos nem sikerült. Ez van. De azért ne szomorkodjatok. A magnószalagból kiindulva jövőre is sok vidámságban lesz részünk.
Szóval miután biztosítottuk a transzállapot eléréséhez szükséges felszerelést, felkerestük Dr. Lelkes Lágyót, hogy jósoljon nekünk is valamit az új évre. Miután feltettük neki kérdéseinket, magára hagytuk a doktor urat dolgozni és csak másnap mentünk el hozzá, hogy meghallgassuk a jóslatát. Amikor ajtót nyitott nem nézett ki valami rózsásan. Gondoltuk, hogy biztos a rossz és borúlátó látomások és a reménytvesztett jövőkép miatt, de mint később kiderült csak a transzállapot utózengései.
De nem is húzom tovább az időt, biztos kíváncsiak vagytok, hogy milyen jövőt jósol nekünk a doktor úr. Szóval kedvesen megkértük, hogy fedje fel előttünk a látomásait:
Doktor úr, na mi jót látott?
- Hát, Tibikém. Sajnos magnószalagra vettem a történéseket, nem videóra. De az asszony mondta, hogy belőle már kettőt láttam, pedig az egy is már túl sok.
Gondolok én itt a jövőre, mármint hogy milyen jövőt tetszik nekünk jósolni?
- Hát azt megmondom én! Ugyan nem kis erőmbe telt megfejteni a tegnap este mondottakat, de aztán végre sikerült. Majd odaadhatom a kazettát emlékbe, hogyha unatkoznál akkor meghallgathatod. Az első két órában elég jó kis nóták vannak rajta. Aztán egy csöndes csobogó vízesés fütyszóval kísérve, amelyet még most sem sikerült megfejtenem, de mintha az asszony öntözné a virágokat.
De doktor úr, és a jövő?
- Türelem, Tibikém, türelem. Előbb-utóbb oda is eljutunk.... Meg kell értened, hogy nekem is nem kevés időmbe és szenvedésbe telt, amíg sikerült eljutnom a transzállapotba. De aztán sikerült! Tegnap például tisztán láttam, hogy ma te engemet fel fogsz keresni. És nem is tévedtem sokat! ... Ne, ne, ne... Ne mondj semmit! Tudom, hogy mit akarsz kérdezni. Hogy milyen lesz a következő év... Na ugye. És te még kételkedtél bennem. ... De sajnos csalódást kell, hogy okozzak neked. Azt hiszem sokmindent lebecsültem. Például azt, hogy mennyi sört bírok meginni. A tegnapesti transzállapot csak arra volt elég, hogy előre lássam a mai napot. És hidd el fiam, nem volt egy leányálom, amit láttam. Most már tudom, hogy helyes volt a jóslatom. Ha nem lennének euróablakok a házban, akkor nem is tudnám kibírni a fejfájást. Már én sem vagyok a régi. Ahhoz, hogy lássam mit hoz a 2009-es év, több sört kellett volna meginnom. Sajnos nem sikerült. Ez van. De azért ne szomorkodjatok. A magnószalagból kiindulva jövőre is sok vidámságban lesz részünk.
BÚÉK 2009 ;-)
De legalább a csirkéket becsukta este...
VálaszTörlésjj, megkönnyeztette a Loch Ness-i szörnyet...
VálaszTörlésde azota mar ujabb transzba esett;) ... most dolgozom fel a látomásait...
MI wan tesoo, jo ez a blog mar beajanlottam a doktor urat par embernek!;)
VálaszTörlésremelem nem sulyos esetek... de azt tudni kell, hogy hazhoz nem jarok
VálaszTörlés