Dr. Lelkes Lágyó bemutatkozik

Akik eddig csak a tévéből vagy Nobel- és Oscar-díj átadásokról ismerik őt, azoknak mindenképp szeretném megemlíteni, hogy Dr. Lelkes Lágyó a parapszichoanalízis, a tumorgyógyászat és az elektrolízis nemzetközileg elismert professzora. Doktorátusi munkáját a biológia tanszéken írta a „Sejtosztódás problematikája a modern világ embere számára, avagy az élesztők sörre kifejtett hatása” címen, amelyet ‘68-ban védett meg az Idült Alkoholisták Kongresszusán, Zsolnán. ’59-ben házasodott először, és mivel nagyon megtetszett neki a dolog, vagy ötször megismételte. Pechére mindig ugyanazzal a nővel.

Híres mondatával, amelyet még maga Einstein és Planck is több éven át eredménytelenül keresett, megalapozta a modern fizika alapjait és utat tört az Univerzum kvantumfizikai megközelítéséhez. Mondata, amelyben összefoglalta a tér, az idő és a tömeg közötti összefüggéseket, a következőképpen hangzik: „Ha jó az idő, a tömeg lemegy a térre.” Ő volt az első, aki először használta a térfogat használatára a „háromdimenziós szekér”, a vegetáriánus madárra a „legelészölyv” és az öreg AIDS-esre az „archív” kifejezést. Ebből is láthatjuk, hogy Doktor Lelkes Lágyó nemcsak használja, hanem műveli is a nyelvet. Jelenleg több egyetemen és karon is tanít, mégpedig természettudományin szexológiát, bölcsészetkaron orálisztikát, vegyészeten alkoholizmust, a gépészeten pedig a kenőanyagokról tart előadást. Az elektron nem tanít, mert ott ezek a tantárgyak felvételi követelmények.

Először a MÁK nevezetű pozsonyi fősulis diáklap kérte fel, hogy szakítson időt a nem átlag pozsonyi fősulis gondjainak orvoslására. Hogy (akárcsak az újság többi sörrel és féldecivel füzetett külső munkatársa) necsak a hétköznapi gondokkal, az egzisztenciáját megtermeteni kívánó fiatalok problémáival, a párkapcsolatok zsákutcába történő cselekedeteivel, egyes generációk más-más értékeivel és gondolkodásmódjával foglalkozzon, hanem kérdést próbáljon találni a mai átlagemberre oly jellemző enyhe közömbösségre, életük motiváló tényezőire, értékeinek és közösségre kifejtett cselekedeteinek hanyatlására, miképp az élet és gyorsuló világunk mikéntjének és miértjének, szóval az „Élet nagy kérdéseinek“ megválaszolására.

Noha a tapasztalt és nagytekintélyű professzorúr már régen a megérdemelt nyugdíjidőszakát tölti, azért sikerült őt rábeszelni, hogy alkalomadtán ismét válaszoljon kérdéseinkre, és tapasztalatával segítse a társadalom boldogulását. Szóval ez az oldal főleg az ő gondolatainak és mondanivalójának állít emléket. Legyen ez az ő 2008-as karácsonyi meglepetése a kedves olvasóknak.