Dr. Lelkes Lágyó, a titkosügynök 1.

A terrorizmusról rengeteg jó kis írást lehet összedobni. A következő MÁK gyöngyszemet még 2006 októberében írtam a prágai reptéri és metrókészültséget követően. Álljon itt most a New York-i WTC, a tokiói és a londni metró, a Bombay-i mészárlás, meg a mindennapi életünkhöz hozzátartazó kisebb-nagyobb robbantgatások emlékére.

**********************************************************

A terrorizmus fenyegetettsége a másfél hónapja lejátszódott prágai incidens után Szlovákiát is elérte. A SIS székházából (Slovenská informačná služba) nemrég olyan információk szivárogtak ki, miszerint a lajtosapáti kettes munkabarakk két kávészünet között eltérít egy Cesnak 127-es légi járművet, amelyben még lángos és gőzkazán helyettesíti a turbógenerátort, és megkísérelnek vele leszállni egy kisebbségi politikus íróasztalára. A SIS meg is tette a szükséges ellenlépéseket a terrorakció megakadályozására. Először is felvásároltak minden szeneslapátot, és az épületet, amelyben az említett íróasztalt foglal helyet, sikeresen eladták nem is egy külföldi befektetőnek. A MÁK jól értesült szerkesztői meg is kérdezték az ügyben érintett egyik tisztet, Dr. Lelkes Lágyót.

- Professzor úr, nem is tudtuk magáról, hogy ilyen közeli szálak fűzik a Szlovák Titkosszolgálathoz.

Hát szó, mi szó, a feleségem már vagy 110 éve ott takarít. Ő mossa tisztára mindig a szennyest. Én ugyan sosem voltam háromperzéperkettes ügynök, csak tízszer tizes, emiatt is hívnak századosnak a fiúk, és mindig szalutálnak, ha felhívom őket a telefonon. De az utóbbi időben egyre ritkábban járok be a hivatalba, amióta kitaláltuk az esélyegyenlőséget és kamera- és lehallgatórendszerrel szereltük fel a főiskolás vizsgahelységeket, egyre kevesebb az időm. Elég csak annyit mondanom, hogy az első lépéseket már régen megtettük, és poloskákat helyeztünk el jópár fősulis diákszállón. De cégi ügyekről sajnos nem beszélhetek, köt az eskü, meg aztán problémák lehetnek belőle. Az is mekkora problémát okozott múltkor, amikor is egy kis zsenge bableves után félreértelmezték fűstjeleimet, és parancsomra robbantották fel az első szlovák atombombát. No, akkor alakult meg az SNS. A kis Kovácsot is csak kirándulni vittük a szomszédba, hagy tanulja az idegen nyelvet. Amúgy mostanság tervezünk egy nagyszabású merényletet a Slovnaft ellen. Valami robbanást. Remélhetőleg nem árrobanást. Van egy beépített emberünk. Nem akarom nevén nevezni az illetőt, hisz magyar gyerek, a minap vezette az exkurziót, és rengetek kellemetlenséget okoznék nemcsak neki, hanem egész családjának, az ikertestvérének és Szécsénkének is, a falunak, ahonnan származik.

- Megtudhatnánk valami részleteket az eltérített Cesnakról?

Mivel államtitokról van szó, csak annyit mondhatok, hogy az akció fedőneve „Remiáš“. Amúgy csak a jövő héten aktuális, de már előre dörzsölöm a kezem, mert igazi mestermunka lesz. Nem sajnáltuk a pénzt a média megtévesztésére, és pár politikus besározására. Már jópár hónappal előre leküldtük a teljes anyagot Lajtosapátira, hogy tudják a fiúk, miért lesznek lecsukva, és persze külön iskoláztatást is szerveztünk a számukra - beírattuk őket egy intenzív arab nyelvkurzusra. Itt szeretném megemlíteni, hogy alkalmazottaink rátermettségével és képzettségével sosem voltak problémáink. Aki intrilakó, az tudja, miről beszélek, mivel ott is a mi embereink ülnek. Portásnénieink magasan képzett szaktudással rendelkeznek. Olyan szemük van, hogy centiliterpontosággal becsülik fel az elfogyasztott alkohol mértékét. Egyik portásunkat dicséri, hogy a Szlovák Metrológiai Intézetben őt használják a térfogat kalibrálására. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy az emberi tényező hatása minimalizálva van. A terrorakció a lehető legnagyobb titokban és hozzáértéssel lesz véghezvéve. Az ujjlenyomatok végett például levágtuk minden résztvevő ujjait, és hogy fogsoraik alapján se lehessen őket felismerni, több tízezer koronát költöttünk a fogsoruk rendbehozatalára.

- Mégis körülbelül mennyi halottra számíthatunk?

Sokra. A halottakkal nem lesz probléma. Nemrég találtunk egy zsidó tömegsírt a Breznói Havasokban, meg aztán rendeltünk is párat Zimbabwéból. Ők ugyan nem echte szlovákok, de legalább nem kell elkérni Bógyi sógortól a malacpörkölőt, ha azt akarjuk, hogy égettnek nézzenek ki. De ha van valakinek otthon abálni való szalonna, az nyugodtan hozhatja füstölni.

- Mi a helyzet a technikai felszereltséggel?

Az internetet már behúztuk a gépbe, az 5.1-es házimozirendszer meg alapfelszerelés. Akárcsak a gőzkazán melletti szauna és jakuzzi. A SIS amúgy sem panaszkodhat. Magasan miénk a legnagyobb technika. A múltkor egy konyhaszekrénysort kellett kivinni egy lakásból, hogy beférjen a poloska. De a tulaj rájött. Furcsa volt neki, hogy esténként horkolás hallatszik a konyhából. Nemrég rendeltünk pár észak-kóreai atombombát otthoni használatra. Lefekvés előtt. Az irakiak nem jöttek be. Van pár lopakodónk is – Gizi néni mamuszban. Olyan a füle, mint a denevérnek. Hegyes. Van pár berepülő kamikazepilótánk is. Csak „dohodára” írjuk velük a munkaszerződést. Eddig nem panaszkodtak. Meg van pár óvszerünk is. Fő a biztonság!

- És ha nem titkos, szabadna megkérdeznem, mi is az akció célja?

Hát tikosnak titkos. Én csak annyit mondhatok, hogy mi sem a világbékéért csináljuk. Hisz ismered azt a dakota közmondást, miszerint „Háborúzni a békéért annyi, mint b*szni a szüzességért!” De egyet biztosan állíthatok: nem szarral gurítunk! Amúgy meg szeretnénk egy kis színt vinni a polgárok arcára, hogy ne újságolvasás közben gyakorolják a pókerarcot. Az sem utolsó szempont, ha álmatlan éjszakákot szerzek egy főszerkesztőnőnek, és haját tépve sörösüvegekkel dobál meg majd legközelebb, ha találkozunk, és azt mondja majd, hogy „Jézusmária, mit írtál már megint! Hol van itt a mondanivaló?” Ilyenkor mindig lejátszódik a jelenet, amelyben értetlenül nézek vissza rá: „Nincs... Miért? Kellene?... Akkor dobok bele párat...“